
Krisna-völgy számunkra nem pusztán egy ökofalu, farm vagy közösség – hanem egy szent hely, dhama. Ahol Krisna jelen van, ott az Ő örök hajlékai is megnyilvánulnak. Ahogy Ő mindent áthat, úgy a Dhama is jelen lehet bárhol – még itt, a somogyi dombok között is. De ezt csak akkor tapasztalhatjuk meg, ha alázattal, szolgáló hangulattal közeledünk hozzá.
Azért jövünk a Dhamába, hogy lelki életet éljünk. Itt nem a látványosság a lényeg, hanem az, hogy csökkentsük az érzékkielégítést, fejlesszük az odaadásunkat, és Krisnát helyezzük életünk középpontjába. Hallgatunk a vaisnaváktól, társulunk velük, és igyekszünk a saját képességeink szerint szolgálni Krisnát – a templomban, a földeken, a konyhában vagy épp az iskolában.
A szent hely nem automatikusan nyilvánul meg. A kedvtelések nektárját csak akkor tapasztalhatjuk meg, ha tiszta szívvel és őszinte vággyal közeledünk. Syamananda Pandita is csak azután kapta meg Srimati Radharani darsanáját, hogy éveken át söpörte a Kanaka-kunját – csak miután szolgálta a Dhamát. A titok tehát a szolgálat. Ha megtanulunk alázatosan szolgálni, mindig Vaikunthán élhetünk – bárhol is vagyunk.
Krisna-völgy nemcsak lelki szempontból különleges hely, hanem a gyakorlati megvalósításban is példaértékű. Az önfenntartás, a természetes életmód, a tehenek védelme, a védikus oktatás és az egyszerű élet–emelkedett gondolkodás elveinek követése mind azt szolgálja, hogy életünk minden részét az Úr szolgálatának ajánlhassuk. A közösség tagjai nem csak a templomban imádják Krisnát, hanem a földeken dolgozva, az iskolában tanítva, a prasadamot főzve vagy épp a tehenekről gondoskodva is.
A gyermekek oktatása is ebben a szellemben történik. Az iskola a Nemzeti Alaptanterv mellett védikus tudományokat, organikus kertészkedést, ökológiai életmódot, művészeteket és kézművességet is tanít – hogy a gyerekek ne csak ismereteket szerezzenek, hanem olyan szemléletet is, amelyben minden és mindenki Krisnához tartozik. A tanulás nem cél, hanem eszköz ahhoz, hogy megtanuljuk becsülni a teremtett világot, és megtanuljunk benne Isten tudatában élni.
A Krisna-völgyi élet ritmusa nem a világ zaját követi, hanem a hajnali mangala-aratitól kezdve az Úr örömére végzett szolgálatokig, egész nap Krisna körül forog. A közösségi élet lényege itt nem csupán az együttélés, hanem az együtt szolgálás. Lakói életüket tették fel Srila Prabhupada vágyának megvalósítására, és Krisna-völgy minden részletében ez tükröződik vissza.
Néhány adat Krisna-völgyről:
Alapítás éve: 1993
Terület: 325 hektár
Lakosok száma: 130–150
Épületek száma: 57
Művelhető terület, termőföld nagysága: 26 hektár (3 hektár elegendő pl. a közösség gabona igényének fedezéséhez)
A megtermelt gabonafélék: 54 tonna/év (búza, sárgaborsó, fehér mustár, tönköly, árpa, rozs, zab)
Gyümölcsös kert: 2 hektár
Kultivált zöldség fajok: 60
Jószág állomány: 28 tehén, 42 ökör
A botanikus kert fajainak száma: 950Turisták száma: 25–30 ezer látogató évente