2015. november- 1. szám
Húsz évvel ezelőtt Radha-Syama egy 20 cm vastag márványlapon állt abban a helyiségben, ami ma a pujari-iroda a templomukban. Már zajlottak az előkészületek, hogy a következő Janmastamin beavassuk Őket, engem mégis aggasztott valami. Az ISKCON-ban eltöltött évek során sok templomban szemtanúja voltam, hogyan hanyatlott le a murtik – sok esetben Radha-Krsna-murtik – imádatának a szintje. És az imádat színvonalának csökkenését csaknem minden esetben az elegendő bevétel hiánya okozta: kevesebb lett a bhoga, a virág, a felajánlás, s kevesebb lett a ruha és a pujari is.
Hogyan tudnám biztosítani, hogy Radha-Syamával ez ne történjen meg? – töprengtem. Egy havas téli estén, amikor egyedül ültem a mellettük lévő szobában, papírra vetettem egy szerződést (melyet itt olvashattok). Azért írtam meg, hogy a bhakták később aláírják majd.
Végül is a murtik nem az enyémek, és nem is csak az Új-Vraja-dhamában élő bhaktákhoz tartoznak. Ők a magyar yatra Ura és Úrnője – és világszerte egyre több bhaktáé is. Aznap éjjel született meg a Nitya-seva ötlete is, azé az ötleté, mely még most, két évtizeddel később is megvalósításra vár.
Radha-Syama szolgálata és a körülményeik évről évre fokozatosan növekedtek, szilárdultak meg. Ez részben az Új-Vraja-dhama-i pujari-nemzedék bámulatra méltó szolgai hangulatának és áldozathozatalának köszönhető. Egyszerűen csodálatos bhakták. Másrészt pedig a nem kevésbé csodálatos magyar és külföldi bhaktáknak, akik minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy növeljék és fenntartsák Radha-Syama szolgálatát. Nagyon köszönöm nekik. Elképzelni sem tudjátok, milyen megnyugtató számomra a szolgálatotok.
Végezetül hadd meséljem el az egyik ilyen adományozó család történetét. 1995-ben Radha-Syama oltárára gyűjtöttem adományokat. Mikor Szolnokon voltam, egy testvérpár, Bozóki István és Feri – mindketten mozdonyvezetők gyerekekkel, gazdagnak korántsem mondható bhakták – odajöttek hozzám, hogy felajánlják segítségüket. A családjuk Radha-Syamának adományozta az összes ezüsttárgyat, amit megörököltek, néhány ezüstérmével együtt, amit az évek során gyűjtöttek össze. Sohasem fogom elfelejteni. Az egész család vagy avatott, vagy szeretne avatást kapni, legtöbbjük Krisna-völgyben él és ott szolgálja az Isteni Párt. Úgy gondolom, Radha-Syama különleges helyet készített elő nekik Golokán.
Ez az első Nitya-seva Hírlevél. Az ezt követő számokban Radha-Syamáról, a szolgáikról és a támogatóikról, valamint Új-Vraja-dhamáról fogunk írni.
Bárcsak áldásaikban részesítenének az Urak mindannyiótokat!
